Kristóf Réka debütáló lemeze 2019 márciusában jelent meg a Coviello Classics kiadónál. Historikus hangszereken az Accademia di Monaco játszik Joachim Tschiedel vezetése alatt.
A lemezt a Deutsche Schallplattenkritik díjára nevezték a megjelenés évében.
ANTONIO VIVALDI (1678 - 1741) - In furore iustissimae irae RV 626
Motetta szopránra, két hegedűre, brácsára és bacco contiunóra (Róma 1723/24)
Aria: In furore iustissimae irae (Allegro)
Recitativo: Miserationum Pater piissime
Aria: Tunc meus fletus (Largo)
Alleluia (Allegro)
GEORG FRIEDRICH HÄNDEL (1685 - 1759) - Salve Regina HWV 241
Kantáta szopránra, kér hegedűre és basso continuóra (Róma 1707 körül)
Salve Regina (Largo)
Ad te clamamus (Adagio)
Eia ergo, advocata nostra (Allegro)
O clemens (Adagissimo)
ANTONIO VIVALDI - Laudate pueri Dominum RV 600
112. zsoltár szopránra, két hegedűre, brácsára és basso continuóra (Itália 1715 körül)
Laudate, pueri, Dominum (Allegro)
Sit nomen Domini (Largo)
A solis ortu (Allegro)
Excelsus super omnes (Andante)
Quis sicut Dominus Deus (Largo)
Suscitans a terra (Presto)
Ut collocet eum (Allegro)
Gloria Patri (Largo)
Laudate, pueri, Dominum (Allegro)
Amen (Allegro)
GEORG FRIEDRICH HÄNDEL - Gloria HWV deest
Motetta szopránra, két hegedűre, brácsára és basso continuóra (Róma 1706/07 körül)
Gloria in exceslis Deo
Et in terra pax
Laudamus te
Domine Deus (Adagio)
Qui tollis peccata mundi
Quoniam tu solus sanctus (Andante-Allegro)
Ivan Repusic a Müncheni Rádiózenekar vezető karmestreként ezzel a lemezzel folytatja a ritkán játszott olasz operák felvételeinek ciklusát. A felvétel 2023. április 23-án a müncheni Pinzregententheaterben készült.
Viclinda szerepében Kristóf Rékát a közönség először hallhatja Verdit énekelni.
Chor des Bayerischen Rundfunks Stellario Fagone, Einstudierung
Münchner Rundfunkorchester Ivan Repušić, Leitung
Luigi Boccherini (1743–1805) a 18. század második felének virtuóz gordonkása és jelentős zeneszerzője volt. A Stabat mater a katolikus siraloménekek egyike, amely Jézus Krisztus kereszthaláláról és az anyja, Mária fájdalmáról szól. Boccherini ezt zenésítette meg először 1781-ben, amikor a spanyol király öccse, chinchóni Lajos gróf patronálta. Egy Palacio de la Mosquerában (Arenas de San Pedro) tartott liturgikus istentiszteletre készült a mű, innovatív módon egy szopránénekesre és egy vonósötösre. A felvételen hallható hangszerek vagy korabeliek, vagy azok egzakt kópiái, és megszólaltatásuk is a 18. század második felének elveit követi.